'Star Wars könyvek' kategória archívuma.

Star Wars - Allegiance, Luke Skywalker and the Shadows of the Mindor

mindor.jpg

Számtalan folyatás és előzmény után, két újabb kötet végre kísérletet tesz a Lázadás éveinek megidézésére is. A már bejáratott szerzők és hősök neve garancia lehet a sikerre. Másrészt a rajongók nem éppen újkeletű várakozásai, a sokat hanyagolt időszak iránt, szintén olthatatlanok lehetnek.

Ahogy az is biztos, hogy egy ekkora galaxis azért elbír még néhány Thrawn-hoz, Xizor-hoz, vagy épp Jax-hoz mérhető intrikust a Birodalom éveiben is. Mindenestere T.Z. jó választásnak tűnik a fiatal Luke, Leia, Han és persze Mara döntéseinek ábrázolásához, míg Stover hatásosan tud hangulatot festeni. Spoilerek következnek:

Timothy Zahn - Allegiance

A hat hónappal a New Hope eseményei után játszódó, 2007-ben megjelent regény, ahogy arról a cím is árulkodik, a hűség témáját boncolgatja. Méghozzá három szálon, melyek közül egy a lázadókkal, egy az ifjú Mara Jade-del, egy, pedig a rohamosztagosokkal foglalkozik.

Daric LaRone és rohamosztagos társai parancsot kapnak, feltehetően a lázadással kapcsolatban álló polgárok elleni fellépésre. Hallgatólagos parancsmegtagadásuk azonban ellentmond az eskünek melyet a Birodalom védelmére tettek.

Az előlük menekülő Han Solo, még mindig bizonytalan a Szövetséggel való kapcsolatát illetően, most mégis visszatér a Yavin IV-re, ahol Luke már sokkal elhivatottabb. Leia pedig megpróbálja irányítani a Lázadást, melynek hadtápvonalait kalózok zargatják, és megfejteni mitől is olyan dühítő a corelliai.

Mara Jade egyik első küldetésén egy korrupt nagymoff sikkasztásai után nyomoz, amikor felfedezi, hogy annak gyűjteményéből értékes műtárgyak tűntek el. Feltehetőleg kalózok vagy lázadók kezére kerültek a kincsek. Engedélyt kér és kap az Uralkodótól, hogy folytassa a kutatást…

 

Matthew Stover - Luke Skywalker and the Shadows of Mindor

A jelen állás szerint, decemberben megjelenő regényben, a már nevében is rettenetes Warlord Shadowspawn az Uralkodó és Vader halálhírére visszatér száműzetéséből, és Mindor állomásáról indít támadásokat az Új Köztársaság ellen. Célja mi más is lehetne, mint a fiatal szövetség destabilizálása. Fekete páncélos rohamosztagosai ennek érdekében, annak rendje és módja szerint, végig is garázdálkodják az útjukba eső világokat.

Ezt a kalózkodást azonban már nem nézhetik tétlenül a Zsivány kötelék ászai és a felkelés nagyágyúi. A Mindorra lecsapni készülő Luke Skywalker azonban nem sejti, hogy akciója csupán része egy gondosan kitervelt kelepcének. Amit, az ősi Sith praktikákkal, és modern haditechnikával egyaránt felszerelkezett főmachinátor, egy sötét prófécia alapján álmodott meg…

Forrás:

http://starwars.wikia.com/wiki/Allegiance_%28novel%29

http://starwars.wikia.com/wiki/Luke_Skywalker_and_the_Shadows_of_Mindor

Star Wars - Japanese Covers

http://space.geocities.jp/akihikomonnai/index.html

http://space.geocities.jp/akihikomonnai/covers.html

http://theforce.net/books/bookcovers/

http://theforce.net/books/bookcovers/jpn_covers.asp

http://theforce.net/books/bookcovers/jpn_classic.asp

http://theforce.net/books/bookcovers/jpn_njo.asp

Star Wars - Legacy of the Force

legcyofthefoce.jpg

Hála a Szukits kiadónak, a hazai Star Wars könyvmegjelenés, újra él, majdhogynem virul. (Túlélők, Kirajzás, Labirintus, Nagyúr és társaik.) Pedig pár éve még olyan halott volt, hogy Solo megrugdoshatta volna, mondván: „Ami ennél döglöttebb az csal.” Ejtsünk hát pár szót az ezidáig legutolsó nyugati könyvszériáról is, hátha idővel, ez is eljut egyszer hozzánk. Amihez persze előbb nem ártana valakinek bevállalnia a Yuuzhan Vong-októl hemzsegő, száz parszeknyi New Jedi Orders-t is.

Ami ugyebár ott ért véget, hogy -mily meglepő, -a jók győztek, igaz ezúttal -mily meglepő -a szokottnál nagyobb veszteségek árán. Példának okáért nincs már Új Köztársaság sem. Mindig is szét akart hullani, így most végre meg is adta magát az enyésztetnek. Helyén megjelent a Galaktikus Szövetség mely egy lazább formátumú csillagközi képződmény lenne, hasonlóan nagyra hivatott álmok és célok felé törve a mesebeli űrpolitika porondján.

A Corelli Szektor azonban az elszakadás útjára lépne, és tekintélyes számban akadnak követői is. Jacen Organa Solo Jedi-lovag úgy gondolja rendelkezésére áll a hatalom, mellyel befolyásolhatná, mi több uralhatná a helyzetet. Ezzel persze magára vonja nagybátyjának, a rend mesterének Luke Skywalker-nek a haragját. Így aztán szép kis repedés keletkezik a fénykardforgatók beavatkozást sürgető és beavatkozást ellenző tagjai között.

Az ötlet megér egy mesét. Mert bár a cselekmény nem nélkülözi Boba Fett (jól bírja a srác) megunhatatlan, elnyűhetetlen karakterét, és Lumiya ős Marvel comics-os Star Wars gonosz visszatértét, a megszokott sablonokon túl egy új konfliktust is tálal. Mely jó írók kezében (Aaron Aliston, Karen Traviss, Troy Denning) új, az eddiginél átgondoltabb, mélyebb, kevésbé tanmeseszerű ábrázolását eredményezheti a lovagok bukásának, és a sötét oldal kísértésének.

A borítók mindenesetre pofásak. Többségükön kigyúl egy fénykard, ami ugye már önmagában is felér egy kihívással a gyűjtők számára.

Forrás:

http://www.randomhouse.com/delrey/starwars/sw_legacy.html

http://en.wikipedia.org/wiki/Legacy_of_the_Force

 

 

Star Wars - Galaxy of Fear

gof2.jpg

A Galaxy of Fear egy kétszer hatkötetes sorozat, mely a Star Wars univerzumban játszódik, de nem a fősodorban megismert szereplőkkel, hanem egy ifjú testvérpárral az élen. Persze a filmek és a kiterjesztett univerzum sztárjai is tiszteletüket teszik azért, hogy segítsék az épp aktuális címeket.

Tash és Zak Arranda árvák. Elvesztették szüleiket az Alderaan elpusztításakor. Az Erőérzékeny Tasht lenyűgözik a Jedik, míg Zak inkább a gépezetek és a mechanika megszállottja. A titokzatos Hoole bácsival bumlizzák körbe a galaxist.

Az első féltucat kötetben egy a Halálcsillag örökébe lépő, titkos birodalmi fegyverkísérlet nyomait kutatva fel. A második hatosban, pedig már üldözött szökevényekként kerülgetve a járőröket, és keveredve újabb és újabb kalandokba.

A történetek hossza, azaz rövidsége ideális angoltanuláshoz. A borítóképeket az Entries felirat alatt kattoghatjuk végig, az alábbi linken.

Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Galaxy_of_Fear

Star Wars - Survivor’s Quest

Ki ne emlékezne a Kirepülés Tervezetre? Melyben öt Jedi Mester vágott neki, hogy a Régi Köztársaság számára kutasson fel új lakható térségeket. Hát az, aki nem olvasta a Thrawn trilógiát. Mindenki más azóta is remélte, hogy idővel e legendás küldetésről is többet megtudhatunk, lehetőleg Timothy Zahn tollából. Amire vártunk, elérkezett!

“Mara és Luke Skywalker üzenetet kapnak az Ismeretlen Szektorok egyikében élő chiss-ektől. Az idegen teremtmények megtalálták a roncsait annak a Kirajzás nevű, hatalmas űrhajónak, amely még a klónháborúkat megelőzően hagyta el a Régi Köztársaságot. Egy nagy hatalmú chiss főnemes felkéri Marát és Luke-ot, hogy vegyenek részt a maradványokat átvizsgáló bizottság munkájában.”

S bár számomra az etalon mindig a hercegnő-szegény fiú felállás lesz, azért ez a páros is megéri a pénzét. A legjobb pedig az egészben, hogy hála a Szukits kiadónak, s a mindent átszövő Erőnek, végre itt nálunk a Premen is kapható a kötet. Reméljük hamarosan követi az Outbound Flight és az Allegiance is.

Forrás: http://www.alexandra.hu

Star Wars - Ifjúsági könyvek

Star Wars - Jedi Növendék

jediapprentice.jpg

Qui-gonn Jinn egyik tanítványát elvesztette, a másik az Erő sötét oldalára csábult. Yoda mindhiába szeretné rábírni, hogy válasszon még egy padawan-t, már rossz mentornak tartja magát. Pedig ő lenne az ifjú Obi-wan Kenobi utolsó reménye. Ha tizenharmadik születésnapjáig nem lesz tanonccá, a Negyedik Toronyban, majd egy a Peremre tartó telepeshajón találja magát, hogy élete hátralévő részében a kolonistákat segítse. A templomba érkező lovag hajthatatlan, és a Jedi-lovagok életéről szőtt álmok elillanni látszanak, mielőtt valóra válhatnának.

A Prequel-ben kevés idő jutott a hősökre, a Jedi lovagokra. A Jedi-Növendék sorozat azonban végre élettel tölti meg Templomukat. A tanítványok között barátságok és viszályok születnek. Egy megvakult Jedi-Mester a gondozásával megbízott protokoldroid felügyeletétől szabadulna. Kenobi Jinn megbecsüléséért küzd, mestere önmagában kételkedik. Mi pedig e Star Wars gyereksorozat füzeteit lapozgatva, újraélhetünk egy gyerekkori álmot. Jedik-kel tarthatunk kalandos útjaikon.

Star Wars – Ifjú Jedi Lovagok

youngjediknights.JPG

Húsz esztendő telt el az Endori diadal óta. Eljött hát az idő, hogy a Skywalkerek következő nemzedéke a tizenéves OrganaSolo ikrek megkezdjék tanulmányukat Luke bácsikájuk praxeumába. Jacen-t az élővilág, Jainát inkább a gépezetek varázsolják el. Új barátokra tesznek szert, és persze a kalandok sem váratnak sokat magukra.

A kalandokhoz ellenség is dukál. Persze gyerekkönyvekről lévén szó csak kisebb kaliberű főgonoszok jöhetnek szóba. Néhány Császári Testőr egy hologramtrükk segítségével elhiteti az arra fogékonyakkal, hogy az Uralkodó még életben lehet. Ez máris elegendő ahhoz, hogy megalakuljon az Árnyakadémia

A Jedi-Akadémiára látogató régi ismerősök, a kiruccanások alkalmával bejárt világok (Kashyyyk, Coruscant, Yavin-IV, stb.), kellemes szórakozást nyújthatnak, ha nem várunk a sorozattól többet, mint ami. Ifjúsági Star Wars köteteket, fénykardokkal, csillaghajókkal, droidokkal.

Gyerekkoromban sokat adtam volna érte, ha létezik ifjúsági Star Wars irodalom. Idősebbként bizonyára nem a helyükön értékeltem ezeket a kiadványokat. Újabban ismét le-leveszem őket a polcról, és ha nem is olvasom el őket újra, egy-egy fejezet mindig könnyed kikapcsolódásnak bizonyul…

Star Wars - A múlt kísértete, A jövő látomása

specterofpast.jpg

Mi a közös a Star Trek VI-ban, a Babylon 5-ben és Timothy Zahn második Thrawn történetében? Már azon kívül, hogy mindhárom, nagy kedvencem.
A rosszfiúk mindháromban egy békefolyamatot meggátolni igyekvő összeesküvés tagjai. A háttérből, fű alatt tevékenykednek, azzal a céllal, hogy intrikáikkal, merényleteikkel, összeugrasszák az épp megbékélni igyekvő feleket. A főhősöknek pedig, még azelőtt kell leleplezniük az igazi tetteseket, mielőtt az ellentétek elmérgesednének.
Lássuk a messzi-messzi galaxisban, hogy muzsikál ez a felállás!
Spoiler aszteroidamezők közelednek. Chewie állj kettő-hét-egyre!

Caamas világát Palpatine pusztította el bothan szabotőrök segítségével. Amikor ennek egyes részletei napvilágra kerülnek az Új Köztársaság népei, máris ürügyet találnak, régi vitáik felemlegetésére. Flották kezdenek el gyülekezni a Bothawui egén. Vannak, akik az összes bothan felelősségre vonását szorgalmazzák. Mások szerint csak a felelősöket kell felkutatni. Az igazság az, hogy a konfliktust mindenki saját vitás ügyeinek rendezésére igyekszik felhasználni. Megoldást csak az jelenthet, ha hőseink hozzájutnak a tettesek teljes névsorához.
Luke és Mara Thrawn főadmirális hagyatéka után nyomoz. Talon Karrde egykori csempészfőnöke nyomait kutatja. Leia, Han és Lando Bothawui egén próbálja megakadályozni a háború kitörését.

A szálakat Disra nagymoff mozgatja a háttérből, aki már csak nyolc szektornyi Birodalmat kormányozhat. Vagy talán a zseniális Grodin Tierce örnagy mozgatja őt? Ez még vitatott. De az biztos, hogy a Flim nevű színész és csaló nélkül egyelőre egyikük sem boldogulna.
Miközben előkészítik a Bothawui csatát, mely reményeik, és hőseink félelme szerint az Új Köztársaság szétszakadásához vezethet, saját tisztjeiket is orruknál fogva vezetik. Megakadályozzák Palleaon admirálist abban, hogy béketárgyalásokat kezdeményezzen Bel Iblis generálissal. Flottájukkal pedig, elhitetik, hogy a legendás Thrawn főadmirális még mindig életben van.

Zahn a tőle megszokott rutinnal vezényli a korábbinál is több szálon, több helyszínen, több szereplővel futó történetét, itt zárva le számos a trilógiájában nyitva hagyott kérdést. Megtudhatjuk, milyen titkokat rejteget Fey’lia tanácsos. Hogyan lett a legnagyobb csempész, és hogy tud végül semleges maradni Karrde. Hogyan is érez akkor Mara Luke iránt? Kik is azok a Mystril Őrök?
A történet hangulatát pedig, végig átitatja az állandó várakozás Lehet hogy a főadmirális még mindig életben van? Mert hogy kegyetlen öröksége nagyon is sokféleképpen tovább él, az lapról-lapra egyre többféleképpen bizonyosodik be.

Számomra a kaland legemlékezetesebb pillanata, mégis az, amikor egy, a Jedik munkáját segítő Megfigyelő egy tüntetésre hívja fel Skywalker figyelmét. Melyen a tiltakozók eltérő színű fáklyákkal jelzik, hogy bár véleményeik gyakran homlokegyenest eltérőek, mégis közös, békés és mindenkinek megfelelő megoldásra kell törekedniük.
Az ilyen és ehhez hasonló jelenetek teszik számomra ezt a sztorit még az eredeti Thrawn trilógiánál is szerethetőbbé. Mert amikor Mara inti fegyelemre Luke-ot, a Caamasi küldött oktatja ki Solo-t megbocsátásból, vagy Karrdet korábbi főnöke a megbékélésről, az már mind többet mutat annál, mint amit a tíz évvel korábban játszódó konfliktus nyújtott.
Ott pusztán a gonosz lépéseinek káros következményeit, és az azok ellen tett hősi erőfeszítéseket láttuk. Itt már a jófiúk oldala is kínál alternatívákat, gondolatokat, eszméket, melyek meggátolhatják a Köztársaság szétesését.

Egyben a kétkötetes mese méltó lezárása az éppen az író által indított Új Köztársaság érának. Nem húzza-nyúzza tovább az egyre kisebbedő Birodalom és az egyre ingatagabb Köztársaság konfliktusait, kínjait. Zárszavával már egy új fenyegető veszedelem közeledtét vázolja fel.
Teszi ezt, régi jó szokásához híven úgy, hogy kimeríti a keretek adta lehetőségeket, de anélkül, hogy túlfeszítené az adott határokat.
Hogy a Yuzan Vongok aztán, finoman szólva sem váltották be a várakozásokat, az ugyanúgy nem az ő sara, ahogy az sem, hogy az EU a Sith-ek hiányában, és a Sötét Jedik fogytával rájuk fanyalodott.
Napjainkra persze a Sith-ek is visszatértek a 100 évvel későbbi EU-ba. Nem is kettesével, hanem csapatostul. De ahogy mondani szokás, ez már egy másik történet…
Főadmirális viszont, aki így be tud kavarni még holtában is, nem lesz többé sosem.

Star Wars - Shadows of the Empire

shadowsoftheempire.jpg

Xizor herceg a harmadik leghatalmasabb lény a Birodalomban. Szeretne a második lenni. Egyelőre. Ehhez első lépésként Darth Vadert kell ellehetetlenítenie. Mi sem egyszerűbb, ugyebár? És mivel tudja, hogy Vader a sötét oldalon, míg az Uralkodó holtan szeretné látni Skywalker-t, máris kezében a recept, amellyel Palpatine kedvére tehetne.

Steve Perry már az köszönetnyilvánításban is játékuniverzumnak titulálja a Star Wars-t. Ez után hiba is lenne részünkről, bármi elgondolkodtatót, művészit vagy megrázót várnunk a kötettől. Ahogy részéről is hiba lenne bármi ilyesfélét sűríteni az 5. és 6. epizód közti mintegy három-négy hónapba. A Birodalom Visszavágban kiélezett konfliktus és annak megoldása közé. Hiba lenne már csak azért is, mert így hogy nem teszi, remekül szórakozhatunk.

Persze elsőre én is többet vártam kedvenc mesénk újabb fejezetétől, de második olvasatra beláttam, ez így gömbölyű. Xizor, aki valahol Jabba felett, de még a Trilógia két főgonosza alatt helyezkedik el a hierarchiában, épp akkora veszedelmet jelent hőseinknek, ami még nem borítja fel az alapokat, de azért rendesen lehet aggódni miatta. De nem ő az egyetlen, aki a fejleményekről és a Star Wars-os hangulatról gondoskodik.

Részesei lehetünk a Lázadók Fett után folytatott hajtóvadászatának. Vader Skywalker után folytatott hajtóvadászatának. A Második Halálcsillag terveit meglovasító akciónak, és vele együtt a bothan kémek tragédiájának. Van itt felkelő bázis elleni támadás, tróntermi intrika, légirobogós üldözés és egy teljes csillagközi bűnszervezet. Nem beszélve egy helyre kis űrcsatáról Coruscant egén, Xizor erői, az Executor és a Zsivány kötelék közreműködésével.

Mindehhez olyan új szereplők mutatkoznak be, mint Guri, Xizor replikáns bérgyilkosa, Jix, Vader félelmet nem ismerő ügynöke, vagy Dash Rendar, Leebo névre hallgató pofátlan (mindkét értelemben) droidja. Bolygókban sincs hiány: Gall kikötőszurdokjai, Tattooinee homokdűnéi, Bothawui tornyai, Coruscant csatornái, a Császári Palota mind garantálják, hogy a rajongók otthon érezzék magukat. De a szerző nem feledkezik meg a humorról sem. Dash mellett Leia, Lando és Chewie hozzák legjobb formájukat, miközben sikerül Artoo-t és C-3PO-t is olyan helyzetbe sodornia, ami lazán túltesz minden filmes teljesítményükön. És persze a kölyök a fénykarddal, szintén akcióba lép.

Az igazi nagy húzás azonban az volt, hogy -a marketinggépezet, Special Edition és Prequel előtti főpróbájaként -egész áruskála jelent meg a történettel. De nem ám ugyanazzal! A könyv, a képregény, a konzoljáték mind kicsit más szemszögből meséli el ugyanazt a sztorit. Míg a könyvből úgy tűnhet, hogy Dash Rendar minden forróbb helyzetből menti az életét, addig a játékból kiderül, hogy épp ő az, aki külön akciói során magánban megmenti a helyzetet. Az akciófigurák, és Outrider makettek (a kedvenc SW hajóm) mellé, a Gyűrűk Ura naptáraikról híres Hildebrant fivérek illusztrációs albuma adja azt a képi többletet és filmszerű élményt, amivel más EU kötetek nem büszkélkedhetnek.

Persze lehetne hibákat keresgélni benne. Dash Rendar például eléggé Han Solo pótlékra sikeredett, és öt vödör arca van, mint általában a konzol karaktereknek, és Solo óta a legtöbb sci-fi hősnek is. Pedig jól kitalált háttértörténetéhez, akár személyiséget is kaphatott volna. De mint mondtam, hiba lenne, amikor ez egy egyszerű szórakoztató történet. Az Ismert Galaxisba illeszthető szereplőkkel, űrcsatákkal, elrabolt hercegnővel, hiperűrugrásokkal. Ha valaki hozzám hasonlóan, abban a krónikus betegségben szenved, hogy a Star Wars név hallatán, még mindig egy jó kis Lázadós űropera ugrik be elsőként, ne hagyja ki! Mert ez az.

Star Wars - Thrawn Trilogy

thrawntrilogy.jpg

Sokévnyi Erő-elvonás után engedélyezték négy írónak, hogy folytatást írjanak, minden idők legsikeresebb spacefantasy legendájához. Közülük Timothy Zahn története jelenhetett meg elsőként. Előre borítékolható eladási sikerek után jöhettek a többiek, és még sokan mások. Publikálása után általános volt a vélemény, hogy azért nem az igazi. Később, pedig éppen ez a három cím vált a minőség védjegyévé, sok további könyv, sőt sokak számára még az újabb filmekkel szemben is. Így válnak az újdonságok klasszikussá.

Zahn meséje nem próbál az eredetinél nagyobb konfliktust, keményebb főgonoszt vagy nagyobb hőst teremteni. Sok tekintetben nem is folytatás, csak lezárás. Utózönge. Epilógus. Ebben rejlik ereje, és gyengesége is. Egyrészt hihető, hiszen illeszkedik a Trilógia adta keretek közé, másrészt kissé száraz, hisz nem feszegeti annak határait.
Zavaróan hathat az is, hogy itt már nem Luke, Leia és Han a főszereplők. Persze jelen vannak az elejétől a végéig, de karakterük nem fejlődik tovább. Nehéz is lenne. Ők, már befutották pályájukat. Megvívták harcukat. Helyettük azonban van itt három új szereplő, akik nagyon is formálják sorsukat és a galaxis jövőjét.

Az igazi főhős ezúttal Mara Jade az Uralkodó Erő-érzékeny ügynöke, kit két éves kora óta a Birodalom nevel. Telepatikus kapcsolatban áll gazdájával annak halálkor is, aki így elplántálja benne utolsó parancsát; meg kell ölnie Luke Skywalker-t. Ám találkozásuk után, valahogy mindig sikerül megindokolnia erre miért is nem kerít sort.
Aztán itt van még Talon Karrde, a civilizál információüzér, aki bizonyítani akarja a csempész nem feltétlenül barbár is egyben. Ő pedig bármennyire is szeretne semlegesnek tűnni, valahogy mégis mindig jól választ, ha már döntésekre kényszerül.

Velük ellentétben, bármekkora taktikai lángelme is, Thrawn főadmirális képtelen a fejlődésre. Disztingvált viselkedése, kimódolt beszéde, műveltségének fitogtatása fikarcnyival sem teszi jobb emberré Vader-nél. Mégha flottája (és a rajongók egy része) be is veszi meséjét idealizált céljairól és az általa teremtendő Birodalomról. Ő is éppúgy teszi el láb alól alkalmatlan beosztottjait, ahogy elődje. Csak ő még igazolni is próbálja tette helyességét. Látványos sikerei ellenére trükkjei és cselszövései nem állják ki a végső próbát. Elárult noghri zsoldosai, becsapott csempészek, és egy szolgálatába szegődött őrült jedi klón vágják el, az őket mozgató szálakat, épp amikor azokra a legnagyobb szükség lenne.

Az előbb Új Köztársaság majd Thrawn Trilógia néven elhíresült három kötet szerény értékelésem szerint iparosmunka. Abból azonban a legjobb. Egy már befejezett meséhez írt folytatás, mely sok szereplőt táncoltat sok szálon, sok bolygón. Karakterei továbbélnek más címekben is, és nem csak azért, mert Zahn azóta is az egyik legnépszerűbb író a Kiterjesztett Univerzumban. De ő maga is két újabb kötetet kerekített trilógiája után, melynek cselekménye tíz évvel később játszódik. Ezekben újra bizonyítva nem véletlenül ő lett az első, aki folytatást írhatott a trilógiához. (Ezekről részletesebben majd egy másik bejegyzésben írok.)

Mégis ha rajongói hevülettől mentesen, a maguk helyén akarjuk értékelni a Thrawn Trilógiát, azt kell, mondjuk, hogy ezek a regények szerepjáték regények. Adott univerzum, adott szabályai szerint, adott hősökre írt kalandmodulok. Csak épp egy nagyon népszerű sorozat alapkönyvéből, egy profi író által generált kockadobásokkal. Ahhoz azonban hogy az igazi nagy folytatás lehessen, sokkal több kellett volna. Például, hogy az EU írók is használhassák a Sith nevet, írhassanak a Jedi-Rend múltjáról, tartogathassanak néhány meglepetést, nem várt fordulatot, az olvasóknak, ahogy Lucas is tette azt moziról-mozira.

E támogatás helyett, mostoha sors jutott osztályrészül a könyveknek. Lucas afféle alternatívaként aposztrofálta őket, persze csak jóval azután hogy már eladta őket. Klón-háborúját anélkül vezényelte le, hogy megemlítette volna a Spaarti hengerek, Katana cirkálók, C’boath nevét, vagy a klónmester kifejezést. Pedig ezek is csak annyit foglaltak volna, mint Quinlan Vos neve. Ezzel aztán sikerült újabb kis vitát generálnia, rajongók és rajongók közt, miközben Zahn továbbra is irogat EU könyveket neki, mintha mi sem történt volna. Érdekes lenne egyszer megmérni egy-egy ilyen műbalhé sci-fi szériák esetében is annyit hoz-e a konyhára, mint zenész és filmes körökben?

Arról szintén nem a szerző tehet, hogy a bestselleré lett történetek sorsa a sorozatgyártás. Követői közt akadtak szintén jó zenészek és jó ötletek, de sajnos tőlük is csak annyit vártak, -mind a rajongók, mind a kiadó -amit Zahn egyszer már letett az asztalra. Köteteket Star Wars logóval, Luke, Han és Leia arcával a borítón. Újabb hosszú éveknek kellett eltelnie, míg a folytatások engedélyezése után, az univerzum történelme is tovább terebélyesedhetett, teret adva újabb koroknak, újabb hősöknek és így újabb meséknek.

Star Wars - Splinter of the Mind’s Eye

splinter.jpg

Leia hercegnő úton van, hogy egy egész csillagrendszert nyerjen meg a Lázadás ügyének. Y-szárnyú vadászgépe meghibásodik, és kényszerleszállás kísérel meg egy lakatlannak hitt planétán. Csakhogy a Birodalom titokban energiabányászatot folytat a Mimban-on, ami még kísérője és védelmezője X-szárnyúját is tönkrevágja. Luke és Leia egy tavernában találkoznak Hallá-val a habókos vénasszonnyal, aki Jedi-nek képzeli magát, pedig csak sarlatánja az Erőnek. Arra akarja rábírni a párost, hogy segítsenek neki felkutatni egy titokzatos kristályt mely képes fókuszálni az Erőt. Hogy meggyőzze a hitetlenkedő Jedit és a szkeptikus hercegnőt, hagyja, hogy Luke megérintse a kristályból származó szilánkot. Csakhogy erre már felfigyelnek a Birodalom Erőérzékeny csatlósai is. Megkezdődik hát a versenyfutás idővel és Darth Vader-rel az ősi ereklyéért…
Kicsi, öreg, elnyűtt, kopott régiség. Rövid, egyszerű, egyetlen világon játszódó történet. Ahogy mondani szokás, nem egy nagy durranás.
Máig a legnagyobb kedvencem.

Ahányszor csak átlapozom a Splinter of the Mind’s Eye könyv vagy képregény változatát, mindig újra rácsodálkozok egy rég elveszett Star Wars hangulatiságra. Ebben az egyszerű kis ponyvában valami olyat találok, amit sehol máshol. Az Star Wars gyökereit.
Itt még nem tudhatjuk ki Vader. Csak egy állhatatos üldöző, akihez mérten a Terminátor csak egy rozsdás utánzat. Egy nagy enigma, kinek ismeretlen személyazonossága mellett, ugyan kit érdekelne, hogy ki az a Boba Fett, aki csak egy fejvadász a peremről. De ez itt a fekete lovag akiről még csak sejteni sem lehet, hogy ki lapul az álarca mögött! Ezt később persze szétzúzza az én vagyok az apád jelenet, de mit tudtunk mi még akkor erről!
Ahogy ekkor még Lucas sem sejtette, hogy testvérpárrá változtatja Luke-ot és Leiá-t. Saját bevallása szerint, ez az ötlet, csak a Jedi forgatókönyvének írásakor született, hogy legyen mivel ingerelje Vader a párbaj során Luke-ot. Tévednek tehát, akik azt hiszik, hogy már az ikernapok is ezért kerültek a New Hope-ba. Foster meg pláne nem tudhatta, amikor a Splinter-t körmölte.
Ahogy azzal sem lehetett tisztában, hogy Han Solo mellékszereplőből főszereplővé válik, hogy macsóból-csípőből lecsapja a királykisasszonyt a málészájú lovag kezéről. Foster olyannyira a New Hope mellékszereplőjének tekintette, hogy egy az egyben kihagyta Falconos-tól Chewies-től a kisregényből, leszámítva egy rövid utalást az egykori (!) ismeretségre.

Itt van viszont mindaz, amire az én korosztályom elsőként csodálkozhatott rá az Star Wars univerzumból. Egy temperamentumos hercegnő, aki arisztokrata létére lázadást vezet, és nő létére úgy forgatja a sugárvetőt, mint a férfiak. A beléje reménytelenül szerelmes tattooinei párologtatófarmon nevelkedett Jedi tanonc, aki a világ végére is követné. A kérlelhetetlen üldöző. A Sith-ek fekete nagyura. (Ki tudta még akkor mi az a Szith!? Én azt hittem egy terület, vagy lovagrend, és ha ő a fekete lovag, akkor biztos van kék, meg vörös, meg ezüst.) Nem tudhattuk ki az a Császár, és hogy trónjának van-e köze Leia hercegnői rangjához? Hogy pontosan mit is jelent Jedi-lovaggá válni? Mekkora is a Birodalom? (Itt pld még a bányáit is rejtegeti) És még sorolhatnám. Az olyan titkokat melyek például Fett sisakvizora mögött rejteztek, mi próbáltuk kitölteni. Vajon ki lehet ez a fejvadász? Férfi? Nő? Idegen? Robot? Miközben válaszolni próbáltunk észrevétlenül is saját ízlésünkhöz hangoltuk kedvencünket. Nem hiányoztak a megoldások, ha mégis kaptunk egy kis adalékot annak nagyon tudtunk örülni. Közben a kérdéseink találgatásokat szültek, a találgatások fantáziálást, a fantázia varázslatot. De amikor megválaszolták kérdéseinket, meghalt a varázslat. Egy része legalábbis biztosan.
Többé nem lengte körül titok Anakin személyét, Bail és Kenobi múltját, nem övezte mítosz a Jedi Rend mibenlétét, ahogy a Sith-ek sem voltak többé megfejthetetlen talány. Megtudtuk kik ők, mik ők, és többé nem maradt tere a mi tippjeinknek. Amit kaptunk vagy bejött, vagy nem, de mi már nem voltunk „részesei” az alkotó folyamatnak, csak befogadói az eredményeknek.

Foster persze csak egy ponyvát írt, de azt profi módon. Néhányan még azt is megkockáztatták, hogy talán ő találta ki az egész Star Wars univerzumot, hisz a New Hope könyvváltozatába is besegített. Ezt a találgatást már csak azért sem tartom lényegesnek, mert a Star Wars univerzum szerény véleményem szerint nem egy akkora nagy találmány. Profanizált világunk éhezett egy mesére, és ráharapott az elsőre, amint valakinek eszébe jutott készíteni egyet. A sikerért éppúgy okolható Ralph McQuarrie képi világa, mint ahogy John Williams zenéje, vagy a szerződés, amely a folytatásokat a szerzőnek és nem a forgalmazónak biztosította. A születő legenda körül olyan tehetségek bábáskodtak, mint Frank Oz, Alec Guinness, Harrison Ford. Mind hozzátették a magukét miközben számtalan vita után megszületett az, amit ma már sokan eleve elrendeltnek, megtervezettnek hisznek. Csakhogy sosem volt az. Guinness-t saját kérésére írták ki a filmből. Hammil balesete után Lucas azzal a gondolattal játszott, hogy Ford nagyobb szerepet kap. Kershner jeleneteket írt át engedély nélkül, az ewokok eredetileg wookiek lettek volna, a Birodalomban említett másik remény akkor még nem Leia volt, az Uralkodó trónja, pedig Coruscant mélyén egy lávabarlangban is állhatott volna.
Persze eljátszhatunk a pletykával Foster javára írva fel, hogy Lucas első forgatókönyv vázlatai után neves, filmes barátai profi forgatókönyvíróhoz tanácsolták. De végül Lucas sem akármilyen tanmesét kerekített az alapötletből, és minden megérdemelt kritika ellenére, azért a prequel sem egy alapjaiban elhibázott mese. (Mégha lépten-nyomon fel is ismerhető mikor honnan merített Dűne homokférgeitől a Ben Hur fogatversenyéig)
De a meccset már csak azért is kár lejátszani, mert Foster sosem állt elő semmilyen követeléssel, vagy állítással, arra vonatkozóan, hogy bármit is ő talált volna ki az alapokból. A pletykát talán csak az emberi irigység generálta, ami minden siker velejárója. Vagy talán az, hogy ez volt az első nem filmes folytatás, ami annak ellenére, hogy sokban eltért a későbbiektől, nagyon is elcsípett, megőrzött valamit a hangulatból.

A Splinter jól adagolja a kalandokat, amiket ez az egyetlen bolygón játszódó kis történet elbír, a kisebbektől, a nagyobbakon át, egészen a Darth Vader-rel való találkozásig.
A Birodalom kegyetlenségét reális hitelességgel ábrázolja, csillagrombolók, Sith tanok, vagy Halálcsillagok nélkül is, kisebb személyesebb jelenetekben. A bennszülöttek magalázása a tavernában, vagy a templomukból épített rendőrségi épület, legalább olyan érthetően ábrázolja, mi is az a sötét oldal valójában, mint a gyufalángként elolvadó Alderaan. Mindeközben megőrzi a lázadó hősök ártatlanságát. Ellentétben sok mai történettel, ami azt sugallja, hogy a gonoszt csak egy másik gonosz győzheti le.
Ügyesen játszik Luke és Leia ki nem mondott szerelmével, ami flusztrálja, vitákra vagy épp közeledésekre ingerli a párost. Ehhez jön még a mellékszereplők, -egy öntörvényű vénasszony, a két robot, és két Chewie-hez hasonló melák -humoros karaktere.
Mindez nyakonöntve a jól adagolt kalandok sorozatával, éppen azt a hangulatot eredményezi, amivel nem találkozhattunk azóta, hogy végetért a New Hope. Hisz az azt követő részek, minden hibájukkal, és érdemükkel egyetemben, alaposan megkavarták ezt az ősi mesékből a csillagok közé helyezett -hercegnő, gonosz lovag, szegényfiú -alapállást.
Ez a könyv számomra maga az erdeti SW hangulatiság. Sajnálom, hogy ebben az időszakban ezen kívül, csak Han Solo, és Lando kötetek, és gyengébb Luke-Leia comics-ok születtek. Mert így csak ez az egy kaland őrzi, ezt a fiatalabb rajongók által talán már nem is ismert, lehetőségekkel teli, kezdeti korszakot.
Ezért, ahogy a Dark Empire a kedvenc Star Wars képregényem, úgy a Splinter of the Mind’s Eye a kedvenc Star Wars könyvem.

Hazánkban megjelent Jedi Kristály (Robur) és Erőpróba (Walhalla Páholy) címeken. Képregényváltozata is egész jól sikerült, és szintén volt kapható (Semic) itthon.




  • Kiemelt linkek


  • SEO, Friss hírek, információk, Napellenző, Sci-fi & fantasy news, Szemüveg, női magazin. Üzleti ADSL
    Joomla Toplista SG.hu