StarTales

Miközben George Lucas, olyan kijelentéseivel, mint hogy csak egy Jedi maradt, csak két Sith lehet, ezer éve nem volt konfliktus, akár egy drága játékait féltő gazdag kisgyerek, újra és újra határokat szab a mi fantáziánknak. Miközben egy producer úgy dönt, hogy a Star Trek nem kell, hogy a kutatásról szóljon többé. Miközben két kiadón kívül, akik egy egymás ellen folytatott per után levédették a kifejezést, más nem írhat szuperhős történeteket. Miközben valóságshowk-tól függ egy jms kaliberű író munkásságának nézettsége. Miközben a Sci-fi Channel már olyan gyenge Flash Gordon sorozatot indít, hogy az első rész után kiváltja a rajongók utálatát. Miközben a jópofa idegen lények, mulatságos robotok, lenyűgöző planéták eltűnnek a szórakoztatásból…

Nos, mindeközben már nemcsak az írás, de a publikáció sem csak egy kiváltságos réteg sajátja többé. Igaz a rajongói alkotások túlnyomó része gyengécske. Adódik ez az alkotók fiatalságából, tapasztalatlanságából, illetve magából a rajongásból. Hisz ahelyett hogy saját lehetőségeiket kutatnák, inkább már létező világokhoz írnak történetet, kedvenceik szájába adnak mondatokat, a könnyebb, gyorsabban járható és egyben rajongott utat választva. Mire aztán belejönnének, már fel is hagynak vele. Belátva, hogy az Internetre felkerülő írások, se nem profitálnak, se jelentős ismeretséget nem hoznak, és megadva magukat az élet sokkal materiálisabb sodrásának. E zsengék mégis jól mutatják hogy mindenféle jogi csűrés csavarás és szerzői jogbitorlás dacára, ők is tudnának annyit, mint a Hollywoodban pöffeszkedő „nagyok”. Ha lenne rá lehetőségük, ha tanulhatnák a szakmát, ha lenne anyagi biztonságuk és alkotói hátterük.

Ha úgy működne a dolog, mint a Babylon 5-ben a minbarik népénél. Ha a művészt a társadalom megbecsülése övezné. És ha ő nem is kérne mást munkáiért cserébe, csak azt a minimumot, ami az alkotáshoz szükséges. Ha a játék nem dollár-milliárdokról, rajongói követelésekről, és nézői igények kielégítésről szólna. Ha minden faluban lenne egy-két művész, akik nem a meggazdagodás reményében lesnék áhítattal, mit művelnek a trónbitorlók. Hanem önnön alkotói vágyaikat követve, rajongás nélkül léphetnének egy-egy művészi pályára. Ha nem Megasztárok születnének, csak lenne egy szakma, melynek képviselői, ugyanúgy kapnák a minimálbért, mint az egyszeri tróger.

Talán a jövő nem is az új kiadványformátumoké, hanem ezeké a virtuális falucskáké. Talán idővel egyre többen jönnek majd rá, hogy miközben a szórakoztatás már nem szórakoztató, addig az alkotás, mindig újszerű. Persze még a Star Trek-ben is eltelt pár évszázad, mire a pozitív jövő társadalmának emberei rájöttek hogy a tv végül is unalmas. Mindenesetre, ha eljönne ez az idő, hamar kiderülne, hogy vannak még sosem látott planéták, érdemes őket kutatni, és mindegyikre jutna annyi fénykardforgató vagy repkedő hős is, mint ahány csillag van az égen. Csak nagy kár, hogy mi azt már nemigen fogjuk megélni…

Forrás:

http://aimostudio.com/index2.htm

http://www.waysoftheworld.net/main_artwork/

fanart/swkotor/swkotor_party_huge.jpg

http://www.waysoftheworld.net/fanart_swkotor.htm

http://fanart.theforce.net/ (Itt keresd a fanart múzeumot! Ha elsőre nem jönnek be a képek, dupla kattintás segíthet.)