Október 23-án délelőtt 9 óra 40 perckor vetíti az RTL Klub a kedvenc egyrészes sci-fi sorozatomat. Igaz, hogy a magyar keresztségben a Babylon - Az ismeretlen faj címet kapta, de ne legyünk telhetetlenek! Már az is teljesítmény, hogy laza öt éves késéssel, hazánkba is eljutott a Lliandra járőrhajó csapata. Remélhetőleg az eredeti élményt idéző szinkronnal, és hanghatásokkal.
Ez elküldte vadászni, ez hazavitte, ez otthonról jól elűzte. Végül a kicsi a nagyot megölelte. Akkor aztán tánc jött volna, ha a mesénk tovább tartott volna. . .
http://babylon5.warnerbros.com/downloads/B5wp3-800X600.jpg
http://babylon5.warnerbros.com/downloads/B5wp3-1024X768.jpg
http://babylon5.warnerbros.com/downloads/B5wp3-1280X1024.jpg
Akárcsak a Legend of the Rangers esetében, a reklámok, cikkek, naplók, interjúk, itt is megvezették kissé a rajongókat. Sötét hangulatot, New York-ot romadöntő űrcsatákat sejtetve. Ehelyett nem is annyira cselekményt, mint inkább prológot, vagy epilógot kapunk…de nem lövöm le a poénokat.
Írok inkább a hangulatról, amit a rég várt film keltett bennem.
Voltak előzetes félelmeim, az öregedő színészeket, az új formátum költségvetését és a sok cgi-t illetően. Szerencsére, ahogy a történet halad előre, feledtet velünk minden kisebb-nagyobb hibát.
A színészek nem tíz kiló smink alatt próbálnak megfiatalodni, mint Riker és Deanna az emiatt is gyatrára sikeredett Enterprise fináléban. Ezúttal nem csak a húszéveseké a világ, két középkorú hős is nyerhet csatát, hozhat helyes döntést. E szereplők épp azzal nyernek meg bennünket, hogy nem próbálják őket fiatalabbnak eladni.
Az állomás, a hajók szemet-gyönyörködtetőek. A trükkmesterek ezúttal csak annyit vállaltak, ami még belefért a költségvetésbe. Egy új elnöki hajót, és két Starfuryt az állomás mellé. Azok viszont gyönyörűek. Igaz a parancsnoki hidakat nem húzták fel, de kaptunk helyette egy nagyon látványos hangárfedélzetet.
A belső terek már problémásabbak. De jms ezúttal is kitalált valamit hogy indokolja a díszletek hiányát. Hol az Ördögűzőt idéző hangulat, hol a minbariak belső építészete siet a segítségére. Ezzel együtt a belső tereken érződik a zöld-háttér betegség, és legalább az ünnepély elbírt volna egy “babiloni” tömegjelenetet is. A zenei aláfestés ellenben pompás hangulatot teremt a Csillagközi Szövetség fennállásának tizedik évfordulójához. Bár mondhatni, ez a dallam meg ugyebár adta magát.
Ami azonban engem mégis zsebre tett, az a film üzenete. Mely nézettségi verseny ide, sci-fi sorozatok rossz helyzete oda, megváltoztatott szórakoztatás amoda, nem enged az alapokból. Emberek vagyunk. A gonosszal szemben is. A reménytelen helyzetben is. Van hitünk, vannak ideáink, eszményeink. Nem teszünk le róluk, csak azért, hogy a könnyebb, biztosabb utat járjuk. Vannak határok, melyeket sosem lépünk át.
A Lost Tales ahogy Sheridan a végén mondja, lehet kezdet is, vég is. Nem tudhatjuk, mire vevő a fogyasztó. Talán nem pont egy ilyen lassú, elégikus történetre. Mindenesetre jms ismét megmutatta oroszlánkörmeit. Itt vagyunk, ennyire telik tőlünk, ennyiből. Mutatós, harapós, és van hozzá egy egész fantáziauniverzum. Hogy lesznek-e újabb Babylon 5 történetek, még a jövő zenéje. De a Voices in the Dark, az idei év leghangulatosabb sci-fi filmje.
Ne hagyd ki!
Az Árnyháború után alapított Csillagközi Szövetség már nem fegyverek erején nyugvó hatalom. A békét az Anla’shok-ok, az Őrszemek őrzik, akik nem avatkozhatnak egyetlen kormány ügyeibe sem, és háború esetén egyik félt sem támogathatják hajóikkal. Közvetlenül a Szövetség legfelső vezetésének jelentenek. A Szövetség informálja a világokat, akik maguk döntik el, hogy segítséget nyújtanak-e a megtámadott népeknek.
David Martel kapitány hűséges bajtársaiból, és kinevezésre esélytelen, várólistás Őrszemekből válogatja össze hajója a Lliandra legénységét. Ők értesülnek elsőként arról, hogy egy ősi és nagyhatalmú faj -a Kéz -a Szövetség romlására tör.
Most szívesen írnám, hogy mivel ez a legeslegnagyobb kedvencem, a mű hibátlan és vitának helye nincs. De persze ez ezúttal sem ilyen egyszerű. Mentségére legyen mondva, csak a látványvilágával tudok kötözködni, azt pedig könnyű rövidre zárni azzal, hogy nem volt rá pénz. A cím kezdőbetűiből összetett mozaikszó, nem véletlenül hajaz Tolkien meséjének címére. A párhuzamot Középfölde dúnadán kószái, és a Rangerek között, maga a Great Maker is nevén nevezte. Ezek a srácok és lányok is a határt őrizték, és figyelték Szauron, akarom mondani az Árnyak visszatértét. Majd a Csillagközi Szövetség békéjét őrizték, mint a Star Trek flottatisztjei a Föderációét, és tették ezt úgy hogy fénykardot, akarom mondani harci rudat forgattak a lőfegyverek világában. E három innen-onnan ismerős jellemvonás ellenére, egy eredeti, jól kidolgozott hátérrel.
Hol siklott ki mégis a vonat?
Kezdjük talán most is az anyagiakkal, és jms indokaival. Bár a Sci-fi channel zöld utat adott a pilotnak, az nem a csatorna saját terméke volt. Így többletköltséget jelentett volna. Ráadásul a debütálást az egyik parton sikerült az utóbbi évek legnagyobb futball döntőjére időzíteni, ami kilőtte a fiatal férfi közönség, azaz a várható nézők jelentős hányadát. Ha nem lett volna a döntő, vagy ha ez a sorozat is a Sci-fi channel saját címe, az már elegendő lehetett volna a mennybemenetelhez. Legalábbis a szerző szerint. Én azért felrónék neki még néhány dolgot.
Kezdve a reklámoktól. Az előzetes interjúk, a szokásos sötétebb lesz, komorabb lesz, katonásabb lesz dicshimnuszt zengték. Kérdezem én, miért? Egyrészt az eredmény korántsem lett olyan rémisztő vagy sötét, pláne nem katonás, mint ezekből a riportokból sejteni lehetett volna. Sokkal inkább volt humoros, hangulatos, pátoszos. Másrészt ezeket a cikkeket max a B5 fanok olvassák, nem a nagyközönség. Őket mi értelme olyasmivel etetni, ami nem is a kedvenc kajájuk? Az ő hívószavuk a realizmus, nem a pesszimizmus. Jó persze mindig akad néhány huszár, aki szerint a Babylon 5 eleje jobb volt mint a vége, mert az mennyivel komolyabb volt, de még ha igazuk is lenne, akkor is az utóbbi évadok hozták meg az igazi sikert. De ha még a nagyközönség is olvasná, hogy mit tervez jms, van logika abban, hogy mást ígérünk nekik, mint amit kapnak?
Bizonyára van. Gondolom ezért nem vagyok marketinges szakember. Nem értek hozzá. De a promocikkek nekem messze nem jöttek be.
Ami ennél jóval lényegesebb, -és szvsz a bukta igazi oka -hogy bár a csatorna lelkesen támogatta a címet, ez azért az anyagiakban nem mutatkozott meg. Egy dolog az, hogy az egyik igazgató, vagy mi a titulusa az illetőnek, Legend of the Rangers-es autóval járt haza és a Tesco-ba. Egy másik, hogy még a parancsnoki híd díszletét sem finanszírozták meg rendesen. Érdemes rákeresni az eredeti vázlatokra. Jól látható rajtuk hogy külön állása, ülése lett volna minden posztnak. Ehelyett egyetlen holoasztal körül társalgott mindenki. Nem valósult meg Sarah süllyeszthető lövegállása sem, ami alighanem a Millenium Falcon lövegjeire hajazott volna, Worf taktikai állásával kombinálva. A lőelemképző virtuális buborék, amit helyette kapott, sok rajongónak nem jött be, még ha nekem tetszik is. Mindkét változtatást meg lehet indokolni, a minbariak ezer évvel fejlettebb technikájával, de ettől még kevesebb lett a látványanyag.
De jms kreativitása továbbra is kifogyhatatlan, ha a díszlet hiányosságait kell takargatnia. Egy mókás jelenet gondoskodott róla, hogy a néző ne juthasson be a gépházba sem.
Érdemes felkutatni a Valen eredeti vázlatait is, és belátni, hogy a téglaforma hajótestre tett poénos megjegyzések is ügyes elterelő hadműveletek, melyek elfogadtatják a nézővel az egyszerűbb konstrukciót.
Egy ponton túl azonban már nem lehet minden hibát takargatni. Az elpusztított kolóniából, csak egy homályos kikapcsolódó holofelvételt látunk. A Lliandra burkolata gyenge grafikájú, az ellenfelek és hajóik megjelenése, pedig a leggyengébb. Holott-e négy elem megjelenése sorsdöntő lehet. Ez alól a műsor alól bizony menet közben megintcsak kihúzták a szőnyeget.
Gondolom a stúdió gyanítani kezdte, hogy a minbari hősök sérója sosem lesz olyan trendi, mint Sheppard-é, Rommi-é vagy Boomer-é. (Megjegyzem jms itt is ügyes volt. Úgy tolta előtérbe az embereket, hogy nem tűnjön úgy, mintha a minbarik eltűntek volna.)
Mit volt mit tenni? A színészek riportokkal próbálták beharangozni a neten, hogy jönnek, és kerülni a választ a kínos kérdésre, remélik-e hogy lesz sorozat a pilotból?
Persze hogy remélték.
És hogy mindezek ellenére miért mégis a szerelem? Természetesen a történet hangulata miatt. Mert maga a sztori nem bonyolultabb bármely pilotnál. Gyakorlatilag összefoglaltam az első bekezdésben. De azt hiszem jms az a típusú ember, aki akkor is megmutatja, hogy mit tud százon, hozott anyagból, adott helyzetben, ha a versenyt már rég lefújták.
A film első fele bevezet minket az Őrszemek világába. Megtudjuk hogyan élnek, miért választották ezt a hivatást. Milyen tradícióik vannak, egy hajó átvételekor. Hogy élik meg a minbari Anla’shokok, hogy az emberek után már drazik és narnok is Rangerek lehetnek. Milyen nehéz komoly küldetést kapniuk az újoncoknak és az új népek képviselőinek. Hol ülésezik újabban a Szürke Tanács. Hogy viselik az együttműködést emberek és minbariak.
Egy szó, mint száz, egy új világba léphetünk, megismerhetjük azt, és nálam mindig ez egy jó űropera elsődleges ismérve.
A színészek remekelnek. G’kar és az intrikus Kafta miniszter, ahogy mondani szokás viszik a hátukon a filmet, tíz kilo maszk alatt is. Milyen kár hogy Andreas Katsulas többé már nem lehelhet életet ebbe a figurába! (Újabb nyomós érv a dohányzás ellen.)
Az új hősök is jól adják, kivéve talán Sarah-t, de ő meg annyira csinos, hogy neki meg van bocsátva. A karaktereik hihetők, szerethetők. Mintha csak a srácok lennének a szomszédból. Nem, pedig egy követ fiai, vagy hírneves felfedezőcsalád leszármazottai. Kezdők, újoncok, esendők. A kapitányt csak azért nem vágják ki rögtön az elején a Rendből, mert G’kar pártfogásába veszi. Ráadásul olyan hősök, akiknek nem géppisztoly nő ki az oldalából.
A humor nagyon ott van, bár egyszer azért szeretném megkérdezni jms-t hogy akkor most pontosan mennyire hülyék vagy okosak a drazik. A lendület, fiatalos, sodró és a zene is odavág. Egy alkalommal meg arra figyeltem fel, hogy minbari háttérzene szól. Ez utóbbihoz persze kellett, hogy a minbariaknak legyen zenéjük. Ahhoz meg megint egy ember, aki világot is akart teremteni. Ezek azok az apróságok, melyek talán el is kerülik a studiók figyelmét, amikor döntenek.
Kár hogy a film második felére, amikor már az akcióknak, történéseknek kellene dominálniuk, a varázslat már törik. A sztori beszorul egy kis hajóra, ami látvány hiányában még szűkebbnek hat. A robbanások közt röpködő Sarah egymaga pedig kevés az üzlethez, ha egyszer nem mutatnak jól a támadók és a hajóik.
Összességében -nálam -mégis pozitív a kép. Néha olyan mintha nem is filmet, hanem klipet néznénk. Itt minden alaposan megkoreografált, kiszámított. Még ha hibaként is rójuk fel a Crusade-nak és a másfélórás B5 filmeknek, hogy nem a mai piacra termettek, itt már ezeket a hibákat hiába is keressük. A forgatókönyv egy nagyon is eladható pilot forgatókönyve. Innen már csak az volt a kérdés akarnak-e B5 sorozatot a pilotot finanszírozó pénzeszsákok.
Nem akartak. Persze nem mondták ki nyíltan. Titkolóztak egy darabig. Majd amikor már a műsortervből is hiányzott a cím, muszáj volt nyögni rá valamit. Kibökték hát, hogy nem terveznek már űrhajós, bolygós, idegen lényes címeket. (Én meg rávágtam, hogy akkor lehet nevet változtatni.) Ennek ellenére az Andromeda, BSG, SGA mind megkapták a maguk „lehetőségeit”. Döntse el mindenki, mit gondol erről!
Én mindenesetre ezért a hozzáállásáért nem komálom a „Sci-Fi” Channelt és a termékeit.
Az Árnyak egykori tanítványai a Drakhok egy sikertelen támadás után ismeretlen vírussal fertőzik meg a Föld légkörét. A Földet vesztegzár alá helyezik. A Fehér Csillag Flotta és az Őrszemek egyszerre próbálják fenntartani a rendet és felkutatni az emberiséget tizedelő kór gyógymódját. A kutatást az Excallibur csatahajó irányítja. Kapitányának és legénységének, a becslések szerint öt éve maradt, hogy diplomácia, katonai, orvosi, régészeti, vagy ha kell, akár törvénytelen eszközökkel ráleljenek a Drakh vírus ellenszerére.
Azok a B5 rajongók, akik szerint a Crusade rosszabb sorozatnak ígérkezett vagy csak a külsőségei miatt szerették a B5-öt, vagy nincsenek tisztában vele, milyen körülmények között született meg ez a tizenhárom epizód.
Tudni érdemes hozzá, hogy a Babylon negyedik évada alatt kérdéses volt az ötödik. Jms úgy írta meg hát a történetet, hogy így is úgy is legyen vége. Az ötödik szezon végére azonban már arra kérték, hogy írjon egy hatodikat is.
Visszautasította, mondván ennyit tervezett, ennyit akart. Elmondta a történetet, ott a vége, kiböki a szemeteket, ni! Szívesen ír egy másikat az általa megálmodott univerzumba, de az már új történet kell, hogy legyen. Új szereplőkkel, új helyszínnel, új karakterekkel.
Azóta is, többször próbálta megértetni a rajongókkal is, hogy nem szándékozik franchise-t létrehozni. Hogy mennyire utálja a franchise-okat arról egy űrben lebegő Teddy maci sokat tudna mesélni. Nem kereskedőnek, hanem írónak tartja magát. Ha valaki megkeresi és megfinanszírozza hogy írjon valamit B5-re, az remek, el lehet jázszani a gondolattal. De nem fog csak azért B5-öt írni, hogy a rajongóknak meglegyen a napi betevőjük. Ez az ő gondjuk, nem, pedig az övé, fogalmaz a tőle megszokott szókimondással. Mert ugye miért pont a fanokról ne mondaná meg a tutit, ha már megtette annyi minden mással kapcsolatban.
Ha művészi szemszögből nézzük, igaza van. Ha marketinges szemszögből ez az emelem a tétet kockázatvállalás felér egy harakirivel.
Talán ha születik egy hatodik évad, melyben Lochley kapitány csapata szembesül a Drakh vírussal, majd a fókusz folyamatosan áttolódik az Excalibur regénységére a cím még most is futhatna.
Ugyanakkor érthető az író álláspontja is, hiszen már így is túl sok konfliktus követte egymást, Sheridan már túl sokszor mentette meg az univerzumot, mégha ezügyben nyomába se érhet a Star Trekkes vagy Stargates kollégáinak.
A showbisznisz, ahol megint csak jms megközelítése szerint kevés dolog áll kapcsolatban a logikával, azonban ritkán vevő az ilyesmire. Az új project hamar elárvult, és támogatók nélkül maradt.
Először új csatornához került. A TNT-hez, melynek helyi vezetői zöld utat adtak neki, de nem tudták hogy Atlantában székelő fejeseik már műsorstruktúra változtatásra készültek. Megint csak jms-től merítve, számtalan tervezetből, csak nagyon kevés jut el a megvalósítás első szakaszáig, és ezeknek csak egy töredéke a képernyőre.
Igen ám, csakhogy hősünknek eddigre már volt egy szerződése, melyet a stúdió részéről nem lett volna szerencsés felbontani. El kellett érniük, hogy a szerző intsen be az egész hacacárénak. És jöttek a gondok a zűrzavar.
Hogy lefaragott költségvetésből kellett boldogulnia, nem volt újdonság, max egy újabb megoldandó probléma. Hogy a stúdió nehezményezni kezdte a B5 hősök vendégszereplését már több mint gyanús lehetett volna. Az epizódonkénti verekedés és erőszak követelése, és a kérés hogy legyen egy szereplő, aki szexuális nagykövetként minden részben kapcsolatot létesít, már kiverte a biztosítékot.
Mit volt mit tenni jms bepróbálkozott a jó zsaru, rossz zsaru játékkal. Míg ő újra és újra tárgyalóasztalhoz ült a stúdióval, barátja Harlan Ellison ugyanezt az asztalt borogatta a rajongókkal virtuálisan a neten, kijelentve, hogy a TNT kuplerájt akar csinálni az Excaliburból.
Hát ilyen körülmények között született meg, a Crusade, amit megint csak a szerző szavaival a bölcsőben öltek meg.
Hajlok rá, hogy elfogadjam az ő verzióját, melyet állítása szerint, egészében előtte is csak később fedett fel egy bennfentes. Amikor ugyanis azt a dvd extrában el akarta regélni, a stúdió rábólintott, majd a felvett anyagot mégsem nyomta rá a hordozóra.
Ahogy a szélesvásznú változatot sem.
E történések tükrében már ugye hogy másképp fest, mindaz ami létrejött?
Mert lehet, hogy csak hat főszereplőnk van. De őket erősítette volna visszatérő karakterként Lochley, Garibalkdi, Franklin és Bester is már az első szezonban is. Persze bajosan, ha Garibaldi irodájának díszletezése közben jön az ukáz, hogy a régi arcok nem vendégszerepelhetnek.
Mert lehet hogy egy hajó, még ha két kilométer hosszú is, nem olyan komplex, mint minden idők legnagyobb sf sorozat-helyszínötlete, de a kutatást Thunderbolt pilóták kísérik, és Ranger-ek végzik. Egy Kieffer, Marcus vagy Lennier típusú karakter máris beszállhatott volna a buliba.
Lehet, hogy nincsenek kéznél a nagykövetek, de mind az alapötlet, mind a szerző azt ígérte, hogy sok külső helyszín lesz. Bizonyára mind sorra kerülhettek volna.
Ezek azonban még mindig csak a külsőségek. Annak bizonygatása, hogy a Crusade nem lett volna kevésbé látványosabb, ha rendesen megfinanszírozzák.
De joggal adódik a kérdés, hogy a Babylon 5 után lehet-e még egyszer ekkorkát írni. Tekintettel arra, hogy az is szezonról-szezonra jobb lett. Tekintettel arra, hogy jms más azóta készült munkái, a Rising Stars vagy a Midnight Nation is mind magasabbra tették az önmaga elé állított mércét, a válasz, határozottan igen.
Már csak azért is, mert a lehetőség bőven ott érik már az elkészült részekben is.
Más címekkel ellentétben itt nem az a lényeg, hogy legyőzzük-e a csúnya nagy ellent. Hogy a függő játszmában lövést kapó kapitány túléli-e a szünetet két szezon között. Hogy meglesz-e időben az ellenszer. Hogy kiderül-e hogy a technomágusok Árny technológiát rejtegetnek. Persze ez is mind ott van.
De ami igazán újszerű, az az a megközelítés, ahogyan a végítélet közepén a hősök létezésről, hitről, reményről tépelődnek. Ez valahogy, fene se tudja hogy, a többi sf sorozatból kimarad. Pedig hát mikor máskor, ha nem akkor, amikor ránk szakadt az ég?
Nem egyszerűen kalandokat fogyasztunk, hanem komolyan elgondolkozunk.
Míg a Babylon 5 az irányzat gondolatébresztője volt, addig a Crusade már az elmélkedés ideje lett, lehetett volna.
Itt bezony nem űrcowboyok pörgetik a coltot, vagy marcona biztonsági tisztek a sugárvetőt. Itt a kutyát nem érdekli ki a biztonsági tiszt, a főgépész, a kormányos, vagy éppen a zászlós. Ez itt az észlények válságstábja. Itt bizony a doktornénin és a régészen múlik meglesz-e az ellenszer. Nem pedig, egy szuperintelligens android fog rábökni egy trikoderrel, vagy egy asztromech laborral. Ezeknek a hősöknek tényleg nyomja a vállát a küldetés sorsa, és nem csak félvállról veszik, mint Lezser kapitány vagy Hirtelen őrnagy burkolatpolarizáció, veres riadó meg goa’uld ostrom közepette.
Persze itt is megtaláljuk a humoros benyögéseket, az akcióhelyzeteket, ezt a terméket is el kell adni. De ahogy a nagy elődnél már megszokhattuk itt is minden, egy jóval kicsit reálisabb.
A témák pedig, egyszerűen még magasabbra teszik azt a lécet. Bűnbánat, gyász, megbocsátás, felelősség, kárhozat, hitünk mérlege, emberiességünk megkísértése a vég napjaiban. Jms nem apróza el az epizódok központ kérdéseit. Beoltatnád magad egy halálos vírussal, hogy feleségül vedd mennyasszonyod, akihez csak így juthatsz be a karanténba? Üzletet kötnél egy néppel, kutatási eredményekért cserébe, kutatási alanyokat szállítva, ha világod sorsa a tét? Megbízhatsz-e valakiben, akit alig ismersz, ha már egyszer rászedett, de a barátodnak vallja magát? Gyógyír lehet-e a zene, amikor neked valami kézzelfoghatóbbra lenne szükséged?
Emellett kár is lenne sorolgatni, hogy ez itt kérem a kedvenc kapitányom, aki úgy tud konfrontatív lenni a világgal, hogy az még hihető. Hogy már-e rövidke idő alatt is látogatást teszünk a Babylon 5-ön, a Marson és még pár világon, igaz gyenge cgi-vel, kevés díszlettel, de legalább próbálunk újat mutatni. Hogy Galen karaktere komolyabbá, hihetőbbé varázsolja, az eleddig csak úgy levegőben lógva hagyott technomágusokat, még ha a varázsbot még mindig túl színpadias kellékként hat is. Hogy Lochley és Gideon kettőse jól muzsikál, hogy Dureena visszafojtott dühében vagy Chambers leszerelő nyugalmában sokkal több az élet, mint Hetes és T’pol rucijában. Hogy kapunk itt is annyi megfejtésre váró titkot, mint a nagy elődben. Hogy ez a gyönyörű hajó akkorát tud lőni, hogy leviszi a fejed. Hogy azért gyűlnek a poénok is, ha Eillerson egyszer beindul, és még egy X-Akták paródia is belefért.
Ez mind csak kellék és ráadás. A lényeg, hogy a cancel után, nem csak az marad meg bennünk, hogy; írjuk már a Lliandra feliratai közé minbari nyelven, hogy majom TNT. Hanem hogy így is tizenhárom ötletes, komplex, kerek, egész, elgondolkodtató történetet kaptunk.
Arról hogy kik vagyunk, mit akarunk, merre tartunk, kit szolgálunk, és kiben bízunk.
Jms okos ember. Alighanem az egyetlen filozofikus hangvételű író Hollywoodban, akinek volt annyi esze, hogy executive produceri végzettséget szerezzen, így gátolandó meg, hogy a stúdión kívül bárkivel vitatkoznia kelljen saját sorozatáról. Tapasztalatai megtanították, hogy ha el akar adni valamit a tv-ben, ahhoz kompromisszumokat kell kötnie, készen kell állnia a változásokra. De tudja azt is, hogy mikor kell következetesen kiállnia valamiért, és legfőképp azt, hogy lehet ezt a kettőt úgy összeegyeztetni, hogy a kecske is megmaradjon meg a káposzta is jóllakjon. A Babylon 5-tel többek közt azt akarta bizonyítani, hogy összefüggő történetet is el lehet sütni még a show-bizniszben. És mivel tudta jól hogy ehhez egy koncepció kell, az elején kezdte. A legelején…
Spoilerek árnyfelhői takarják el a centauri égboltot….
A Babylon 5 univerzum rajongói által jól ismert okok miatt a Crusade csak fél évadot ért meg. Azóta három le nem forgatott epizód forgatókönyve látott napvilágot.
Csekély angoltudásommal felvértezve, végigolvastam őket, s bár műfordításra idő hiányában nem vállalkozok, egy összefoglalót azért összeütöttem belőlük, hátha örömöt szerez valakinek, aki még annyira se tud angolul, mint én. Az esetleges hibákét sorry.
Most itt következnie kellene egy spoiler figyelmeztetésnek, hogy csak az olvassa tovább, aki… de mivel nem sok esély van rá, hogy a közeljövőben bármilyen formában is megjelennének ezek a történetek…
Jms új B5 filmeket írt és rendez DVD-re. The Lost Tales címmel rögtön kettőt is. Ezúttal nem a sokak szerint bizonytalan nézetségi adatok döntenek majd, hanem az eladások. Ha jól fogynak az elveszett mesék, jöhetnek a folytatások.
Spoiler:
A Csillagközi Szövetség fennállása 10. évfordulójára készül. Sheridan az elnöki hajójával a B5-ön tartandó ünnepségre tart. Menet közben a fedélzetre veszi Carthagia császár fiacskáját, Virini koronarégenst, akitől megtud ezt az. Galen technomágus pedig az eljövendőre figyelmezteti Sheridant. Alighanem azt a megaspoilert súgja meg neki, hogy a kentaurik romba döntik New York-ot.
A másik történetben Lochley ezredes egy pap segítségét kéri egy sötét erőkkel kapcsolatos probléma miatt…
A két történet bizonyos pontokon kapcsolódik egymáshoz.
Eredetileg terveztek egy mesét Garibaldira is, de a Mars mágnesvasútjának megjelenítése túl költséges lett volna. Ellenben a B5 új design-t kap, amely őrzi az állomás régi formáját, de sokkal több pixelből sokkal szebben mutat.
Ezek a történetek az emberekre koncentrálnak. De ha jól profitálnak, a későbbi filmekben találkozhatunk Delenn-el, Lonodo-val és David Sheridan-nel is.
A rajongók az IMDB fórumán, pedig máris arról vitáznak, hogy vajon mi tenne jót a B5 univerzum sikerének és történetének, a régi szereplők ilyetén visszatérte, vagy új fiatalabb arcok a Crusade-hoz, LotR-hoz hasonló próbálkozásai.
A DVD jelen állás szerint július végén jelenik meg.
Az Amazonon már előrendelhető.
forrás: http://babylon5.scifi.hu/
Recent Comments