StarTales

Bajos lehet egyetlen epizód alapján véleményt mondani egy sorozatról, de a késői időpont miatt aligha futok bele még egyszer. Egyébként sem ért meg valami nagy élettartamot, és maximum a hozzáértőbbek majd kijavítanak.

A rémisztgetés egyik legősibb szabálya, hogy az ember igazán az ismeretlentől fél. Ha tudod, ki van az álarc mögött, akkor már csak az akció lehet mozgalmas. Ha a film végén kiderül miféle titok lappangott itt másfél órán át, jobbára egyszer nézhető a film. De ha a film végén is homály fedi a rettenet okát, akkor maradandó lehet a mű.
Alighanem ezért használt negatív leírásokat a sokak által bálványozott Lovecraft is. Ezt a Threshold alkotói is értik, miközben az ismeretlen fenyegetést felruházzák a Gömb, az X-Akták és a 4400 kellékeivel, elemeivel, sablonjaival. Épp csak ezen címeknél is jobban riogatva bennünket. Mely már csak azért is teljesítmény, mert azoknak még múló borzongást sem igazán sikerült kiváltaniuk belőlem.

Idegen tárgy az óceánon. Aki kapcsolatba kerül vele genetikailag mutálódik. Mások álmokat látnak. Egy üvegerdőt. Ami ugye azért olyan hangulatos, mert egy erdő már önmagában is összekarcolja a turistát, de ha még üvegből is van, pláne. Persze ebbe bele is kellene gondolni, amit a legtöbb néző aligha tesz meg, így marad a borzongató érzés. Magyarázat persze semmire sincs. Minden ismeretlen, leírhatatlan, megmagyarázhatatlan.
Egyébként meg egy hajó nagyvilágban szétszéledt legénységét kellene felkutatgatni, napjainkban. Így díszletek, maszkok, és kosztümök miatt itt igazán nem kell morognom. Bár azért is megjegyzem csontvázakra, múmiákra valahogy mindig van zseton. Irodákra, lakásokra vagy épp diliházra (az epizód fő helyszíne) meg úgy tűnik, még szintén futotta. Operatőr is akadt, aki egy-két beállítást jól beállított.

A főhősnő megírta a kapcsolat-felvételi protokollt, így most vezetheti a válságstábot. Elég csinos hogy megkedveljem, de nem volt elég csinos hogy eladja a sorozatot, persze a buktának száz más oka is lehetett. Partnere a pisztolyába kapaszkodó nyomozó épp csak kicsivel machóbb, min a helyzet indokolná. Például ő már nyalta meg elem végét, míg a csaj nem. Főnökük megintcsak kicsivel idegeskedik többet, mintsem azt pozíciója indokolná, de legalább igazi hüllőszemei vannak hozzá. Itt van még Brent Spiner is, aki ezúttal a mutációkat vizsgáló blazírt dokit alakítja. Jó színész ide vagy oda, Star Trek rajongóknál Data és Soong után csak képzavart sikerül elérnie, és ezen még a szemüveg sem segít. Van egy jóképű komputerelemzőnk, aki kábítófegyvereket is összehajigál egy epizód alatt, és akihez hasonló zsenifiú is akad egy pár már a filmes palettán, mostanság. Normális főcím nélkül nem tudtam, hogy a főszereplők közé tartozik-e, bár a fenti kép azóta meggyőzött arról hogy igen, de egy politikailag korrekt kis ember nyomozó is osztotta a többieket ötleteivel. Ő ismét hangulatos figura, ahogy a többi karakter is jól muzsikál együtt. Még poén is akadt, igaz csak egy. Pléhsuszterünk esküvőre készül, de nem beszélhet munkájáról arájának, majd hirtelen ötlettől vezérelve az ingerlékeny főnök segítségét kéri, esküvői kártya betűtípus analízis ügyében.

Brannon Bragá-nak már csak azért is volt még egy dobása nálam, mert Rick Berman-nal ellentétben néhány tévedését már majdnem elismerte. (Ma már nem biztos, hogy úgy ölné meg Kirk kapitányt, talán kevés az az egy kocka a First Contact-ba, és az Enterprise sem hibátlan.)
A Threshold ellenben nem rossz. Feltéve, ha nem várunk tőle valami jót. Itt sem fogunk hatalmas újításokkal, eredeti forgatókönyvekkel találkozni, de aki egy kis rémisztgetésre vágyik, az megkaphatja a magáét.