Üdv!
A nevem Elizabeth Tucker. T’pol tudományos tiszt és III. Charles Trip Tucker főgépész kislánya vagyok. Tudjátok a két jópofa lökötté, akik miatt majdnem nézhető ez a vacak.
Szeretném rögtön előre leszögezni, hogy nem vagyok az a kiköpött hőstípus. Elismerem, hogy nem tudnék hatékony ellenállást kifejteni egy újabb Xindli incidens vagy Borg behatolás esetén. Belátom azt is, hogy az akciófigurám színrelépési faktora sem lenne valami nagy. Valószínűleg annyi se fogyna belőlem, mint a dokiból. Képregényfolyam vagy regénytrilógia sem igen kerekíthető eddigi tetteimből.
De ismerjük el, hogy nem is sok vizet zavarnék a fedélzeten. Annyira vagyok én is aranyos, mint az a zseni Wesley Crusher volt. Ő is kihúzott négy évadot. De szívesen rosszalkodnék is, ahogyan Jake Sisko, vagy dom dzsotoznék Hoshival. Biztos lenne néhány poénos kérdésem is, hogy például nektek miért nem hegyes a fületek? Az aztán biztos dobna a nézettségen. Meditálni is hamarabb megtanulnék, mint a papa. Enni sem kérnék többet, mint Porthos, akivel megintcsak remek párost alkotnánk. És vele ellentétben a sajtot is bírom.
Persze értem én hogy még mindig nem fogtátok fel, hogy a kilátástalan komorság kiment a divatból. Hogy még mindig féltek egy kis reményteli befejezéstől. Elvégre csak négy éve nem működik a recept, nektek meg csak a karrieretek függ ettől, de biztos van még vagy tíz szezonnyi időtök, hogy felfogjátok. Nekem mondjuk nincs, de hát így jártam.
De mégha nem is akartok boldog véget, mondván még csak a pozitív jövő küszöbén állunk, hát az is elég szomorú, hogy születésem évében még mindig lesznek olyan bolondok, mint ez a Paxton. Meg ha a küszöbön is állunk, akkor is mi van? Talán kifelé megyünk nem befelé? Azt se higgyétek, hogy egy laza Happy Endnél aminek a végén engem ünnepel az egész csapat az étkezőben, szórakoztatóbb ez a negyedórás könnyfacsarás Archer pátoszos megzenésített beszédével.
Star Trekből kihagyni az optimizmust kábé akkora ötlet, mint kockára vágott zöldséget tenni egy kisgyerek elé, hogy mostantól ez az édesség.
Arról nem is beszélve, -ekkora színészi pályafutás után, talán már lehetek ennyire önző - hogy a remek kis Vulcan-os, Andorian-os, Klingon-os, Organia-ás, Orion-os részek után pont az én szerepemmel kell ezt csinálni?
Csókoljátok meg a…
A rész védelmében legyen mondva, hogy ebből a tragédiából egy gyönyörű történetet lehetett volna keríteni az 5. évadban T’Pol és Trip köré, melynek végén gyerekekük születhetett volna, hirdetve, hogy minden tragédiából van kiút. És szerintem, ha Many Coton múlik, meg is kaptuk volna. Csak hát jött az a szar, amit utolsó résznek hívnak, és ami felé itt és a 4. évad többi része alatt elindultak, azt egy laza-fasza mozdulattal szana-széjjel zúzták. Thanks, Rick!
Én ezt úgy oldoltattam volna meg, hogy Paxton akarja megölni a gyereket, miután már nincs rá szüksége, ezért klónozza eleve rossz tecnikával, de egy csillagközi orvosteam együttműködése megmenti.
Így is lehetett volna, akkor meg más felé vihették volna el a két szereplő karakterét. De mivel meghalt, gondolom a tragédiából kikavarodást választották az írók. Szvsz az is illett voltna a Trekhez. Legalábbis, ha nem úgy írják meg, mint Picard asszimilálásának kínjait. Rész végén “jaj istenem, megtámadtam az emberiséget önszántamon kívül és majdnem elpuszítottam”, következő rész elején “mi a helyzet, történt valami érdekes?”, kb.
Értelek. Én azért összedobtam a magam kis szösszenetét is a másik oldalamra. Nehogy már ez ne hagyjon aludni.
El is olvastam, tetszik. Szép zárórész lett volna (számomra így is ez a záróepizód). Három dolgot hagytam volna ki.
1. Azt, hogy nem tom ki, olvasta a profok munkáit. Szvsz fölösleges.
2. Klingon, elvégre a viszonyunknak romlania kéne, főleg a genetikai elkorcsosulásuk után. Bár belefér, hogy Phlox haverja jelent meg.
3. Az NX-03 emlegetése totálisan fölösleges a hajónaplóban.
Ezeken kívül így szép lett volna a történet vége, ha már egyszer félbe szakadt.
1. Phlox. Szaktekintélyek, a doki meg olvasott tőlük, a csillagközi programja keretében.
2. Ezért választottam a barátját.
3. Az egész balhé a flotta ellen volt, mégis a flotta eredményeinek köszönhető, hogy a baba megmenekül. Az NX-03 jelképezné itt a helyes út folytatásáta jövőbe.
Köszi hogy kifejtetted. Jól jönne ha mások is gyakrabban megtenék, mert néha tényleg csak később jövök rá, hogy nem egyértelmű ki dumál, stb.
Visszatérve Picard-hoz. Ő azért összeomlik a családja látogatásakor, és hordozza az ügyet DS9 piloton át egész a Kapcsolatfelvételig, csak épp nem olyan ember, aki kimutatja, amit érez. Lényegében nem is ő a felelős, hisz nem önmaga volt, és azért kapitányra is szükség volt, úgyhogy nálam ez is egy megoldóképlet.
A DS9 és a First Contact kívül esik a TNG-n, azokkal együtt már valóban jobb. De én még a TNG keretein belül vizsgáltam a dolgot, ahol valóban kiakadt a családlátogatástól, meg emlékeim szerint a többi borgos részben is tanusított néhány morcos nézést, meg ugye erősen hezitált a népírtás és a Föderáció elvei között, de mégis, több lehetőség lapult abban, és olyan hatás volt, amit a legerősebbek sem tudnának szvsz ennyire elrejteni. Pl.: én már a TNG-ben elővettem volna, hogy a Wolf 359-et megjárt flottások neheztelnek rá. Persze, az is egy megoldás, amit láttunk, de szerintem kicsit mufurc megoldás.
ha egyszer egy kommentben leírnék mindent, amit akarok, az kisebb csoda lenne…
1. Számomra valahogy nem illik a helyzethez.
3. Szintén, számomra nem illik az addigi eseményekhez, de értem, miért tetted bele.
Na igen, amikor még csak két ember beszélget, akkor ki lehet találni, de mikor 5-6, akkor már néha nem árt beékelni, hogy ki mondja meg a tutit
Nálad nem enged hozzászólni, (Nem adja meg a beírandót, de kéri) úgyhogy itt válaszolok B5 ügyben is.
Nálam nem olyan negatív az a befejezés. Vir császár, Garibaldi király a Marson, a doki életeket ment, Zack és Susan új célt talál, John és Delenn boldogan éltek amíg meg nem haltak. A felvázolt jövők meg vagy úgy lesznek vagy nem, de ott sem borítékolható, hogy az emberek mindig aranykorban élnek majd.
Én is mást várok egy ST és egy B5 címtől, de írás, karakterábrázolás, következetesség tekintetében kenterbe veri. Gondoljunk csak a hol így, hol úgy értelmezett Elsődleges Irányelvre. Vagy hogy nem tudunk meg semmit a borgok eredetéről.
Ha bejött a cucc, és megvolt ami még hátravan, ne hagyd ki a Rising Stars és a Midnight Nation képregényeket sem. Az első füzetek meredekek lehetnek -de szvsz -ezekben a címekben teljesedett ki jms tudása, mondandója igazán.
Nem neged beírni? Lol… vajon egyedi eset, vagy sem (és a házmester ilyenkor nincs itthon… :S )
A B5-ben eddig minden bejött, ami előre elrendeltetett, Sinclair, Londo, G’Kar, Vir, az ő jövőképük mind úgy alakult, ahogy azt előre megjósolták. Nekem főleg G’Ker és Londo miatt pesszimista, akik akárhogy igyekeztek, nem szabadulhattak sorsuktól, illetve Ivanova ugyan olyan megkeseredett maradt. Ezért érzem, hogy csak Garibaldinak és Franklinnek lett igazán pozitív vége. Zackről sajnos nem sokat tudtunk meg, bár a sántítása azért árulkodik arról, hogy nem volt neki sem minden szép. De még talán ő is belefér a poitívumba.
A B5-nek meg van egy nagy előnye a ST-kel szemben. Még él az alkotója. Szerintem a Trekben sem lennének ilyen ellentmondások, ha Rodenberry még élne, illetve a B5 is átváltozott volna, ha JMS eltávozásával más vette volna a kezébe.