StarTales

Spoilerek hálójába gabalyodhatsz…

A figura születésekor Stan Lee egy alacsonyabb, esendőbb, az olvasókhoz közelebb álló szuperhős karakterét próbálta megteremteni. Olyannyira, hogy az első rajzokat vissza is dobta, mondván nem és nem, ez a srác legyen alacsonyabb, vékonyabb, mint kollégái.
Így született meg a tudóskarrierről álmodozó stréber Peter Parker figurája. A hős akit a világ megmentése közepette, a legpiszlicsárébb hétköznapi problémák emésztenek, és krónikus kisebbségi komplexus kínoz.
Humorának hála az egyetlen cím, mely itthon is nyeregben tudott maradni az újságárusoknál, miközben vállasabb kollégái a Nagy Kék és a Sötét Lovag bebukták a kis piacot.
Remekül szórakozhattunk poénjain, miközben szövegével New York szupergonoszait kergette őrületbe bunyó közben, vagy épp főnöke az idegbeteg J. Jonah Jameson és az örökkön aggódó May nénikéje közötti hálóhintás ingázásba szőtt hazugságaiba zavarodott bele éppen.
A recept bevált. Spidey korunk egyik legnagyobb hőse lett.

Aztán egy kicsit túl soxor tálalták fel. Akárcsak a Hírharsona szivarzabáló kiadója, a szerzők is többször lőtték el jól bevált ötleteiket. Zöld manót így követte a Vészmanó, aztán Zöld Manó fia. A viselőjét emésztő fekete pókruhát ugyanaz vörösben.
Közben a karakter nem fejlődött tovább. Az egyetemen ragadt. Titkolt személyazonosságát újságíró kollégái éppúgy nem gyanították, ahogy nem sejtették szerettei sem. Kivéve Mary Jane-t, aki előtt felfedte azt. E képregénytörténeti mérföldkőnek számító lépés ellenére is, a cím sokáig megrekedt, az adjuk el az újabb és újabb tini korosztályoknak marketingnél.
Csakhogy ami nem fejlődik, az elavul, és eltávolodik az addig arra vevő fiataloktól is.

A mélypont a Klón-sztorik voltak. A rivális DC kiadó, rivális címe a Superman remek ötlettel állt elő rajongói felrázására. Megjátszották Clark Kent halálát, majd az utódlására jelentkező megannyi szupermanus közül lehetett találgatni, ki is lesz a halottaiból visszatérő igazi. Amennyire jól állt ez a nagy S-nek, annyira sikertelen ötletnek bizonyult koppintani a jóval hétköznapibb Spidey-re.
A rajongók olyannyira nem üdvözölték Pókember megszaporodó klónjait, hogy egy részük még a cím bojkottjára is bespájzolt. Alighanem ez lehetett volna az utolsó szög a Marvel csődjének koporsójába, ha a Penge és X-Men moviek nem rángatják talpra, a közben tulajdonosváltásba is bonyolódó céget.
Hogy a Spider-Man mozik mennyit segítettek a figurán, azt nem tudom. Megtekintésüktől elvette a kedvem Zöld Manó elváltoztatott figurája, és a tény hogy M.J. előbb lépett színre mint Gwen Stacy.

Az X-Men címek sosem látott sikere azonban valamennyi szuperhős kálváriáját komolyabb közegbe terelte. Küzdelmeikhez a komplexitás jegyeit mutató világok születtek, a régi összehajigált ötletelemekből. Nagy nehezen végre Peter Parker is felnőtt. Tanár lett egy iskolában. Pókemberként csatlakozott az egyik legnépszerűbb szuperhős csapathoz, hogy annak széthullásakor egyből a problémák közepén találja magát.
A Civil War során az elsők közt fedte fel személyazonosságát, még mielőtt rádöbbent volna, hogy sokkal inkább az ellenállók közt a helye. A regisztrációs törvényt ellenzők veresége után maga is illegalitásba kényszerül társaival.
Jelenleg épp Kingpin nagyranőtt arcával próbálja megértetni, hogy bár személyazonossága kitudódott, a családja attól még tabutéma. Teszi ezt a szokottnál kissé vehemensebben, hisz egy neki szánt lövés May nénit taszította kómába.
A cím ismét fejlődik, folyamatosan változó helyzetekkel csábítva olvasóit.
Reméljük még jó sokáig.