„Kölyökkoromban emlékszem, már a farkas tetszett a mesében. Azt szerettem, aki esélytelen, mint a negatív hősök a filmeken.”
Akár kezdhetném így is a postot, csak hát nem lenne igaz. Világéletembe a jófiúknak szurkoltam. Kölyökkoromban emlékszem volt is egy ilyen mese. Ha majd itt senki sem tudja megmondani mi a címe, fellőjük a Melyik volt ez a film topicba.
Volt benne egy öreg remete, aki a sivatagban élt, és ezért bolondnak nézték. Volt egy srác, akit a barátai Sajtkukacnak csúfoltak, nem sejtve, hogy ő a Jani. Egy csempész, aki csukott ajtókra lövöldözött. Egy wookie aki beindította és két droid, akik közül akkor még egyik sem emlékezett semmire. A kicsi, a nagy, az Artúr meg az indián. Jól ki is szabadították a hercegnőt, hogy aztán azon agyaljanak, nem kellene e visszatenni a cellájába mégis, ha folyton ennyit jár a szája. Később jött a szerencsejátékos is, és Jabba vitorlásbárkájánál rendesen meglódultak az események.
Pont úgy, mint amikor Kevin Costner engedte el lángoló nyílvesszejét, bele a lőporos hordóba, megakadályozandó egy nyilvános akasztást. Azóta is ritkán látni ekkora felfordulást. Talán csak egy-két jobban sikerült szuperhős képregényben, ahol az X-Men, a JLA vagy épp az Avengers osztja az ellent.
Pedig a recept adott. Nem is túl bonyolult. Kell egy csapat. Ennyi.
Időről időre azért felfedezik újra. Például a Knights of the Old Republic játékban. Hogy aztán jól eltolják a Kotor 2-ben.
A Star Wars Rebellion érája is sokáig e recept nélkül próbált üzemelni. Voltak jó és rossz pillanatai is. Az Empire cím felvonultatott remek kis udvari puccskísérletet, megismerhettük jobban Biggs Darklighter rövid életét is, de valahogy a Classic Star Wars képregények, vagy a D6 rpg Lázadós hangulata csak nem akart visszatérni.
Születtek történetek Luke-ra, Han-ra, Leiá-ra is. De talán túl sokat akartak markolni velük. Érzelmeset írni rájuk. Feszegetni kapcsolatuk feszültségeit. Pedig csak jól meg kellett volna kergetni őket néhány csillagrombolóval.
A Prequel idején persze kikerülhetetlen volt a crossover is. Még ha a régi rajongók egy része, aligha tartotta is fontosnak, hogy Luke összefusson egy még mindig aktív klónharcossal, vagy hogy egy másik bolygón Darth Hayden hagyatékával viaskodjon. És ez a cím, azért talán mégiscsak az ő kedvükért futott. Vagy sem?
Sebaj! Az előzménytrilógia kifutásával a címek nagy része is lecserélődött. Így lett példul az Empire-ből Rebellion. Mennyivel pofásabb is ez így, ugye Lázadó barátaim?
De persze nem is ez a lényeg, hanem hogy a korábbi szál továbberőltetése után, melybe belefért még egy űrcsata is az V. és VI. epizód közé, végre itt is verbuválódni kezdett egy csapat. Amúgy Kotorosan.
Épp ideje volt már! Mégiscsak röhej, hogy a régi legyen a leggyengébb cím!
Van egy információüzérünk, aki rájön, hogy egyik adatcsempésze olyannyira szimpatizál a Lázadással, hogy nekik is szállít az övéből. Hálából bombát helyez a fejébe, és öngyilkos küldetésre küldi. Hősünket, akinek fő dilemmája alighanem az lesz, hogy nem tartja magát hősnek, elkíséri az üzér asszisztense. Kettejük kapcsolata bizonytalan és így eléggé feszült, de a leányzó legalább nem a Playboy lapjairól lépett le. Így aztán hamar szerethetővé is válik, pont, mint Carrie Fisher. A csapat kiegészül egy rendesen italbarát tolvajjal, egy renegát Jedivel, és egy űrjárgánnyal. És a recept máris muzsikál…
Nem éreztem ilyet, mióta…
Nem mondom, hogy nincsenek fenntartásaim. Renegát fénykardforgatónk fénykardszínválasztása, nem túl bizalomgerjesztő. Darth Vader füzetvégi felbukkanásához sem ragaszkodnék. Nem kell neki ott lennie mindenütt.
De a humor és a hangulat mégiscsak bizakodásra ad okot. Tolvajunk alkoholért könyörög a legválságosabb pillanatban, majd segítőkészen felajánlja, hogy annak hiányában kiissza az üzemanyagtankot, ha már úgyis kilövik őket. A csapat vezetője, pedig ugyanúgy tépelődik azon, hogy beálljon-e a felkelők közé, ahogy azt a nagy elődök is tették.
Még csak az elején tartunk, és nem akarom elkiabálni, így csak ennyit mondhatok:
Irányt tartani!!!!
KOTOR játékról pont most készülök bejegyzést írni, aztán ha pár hét múlva eljutok - ismét - a KOTOR2-ig, akkor majd összeakaszthatjuk a bajszunkat.
KOTOR2 nekem jobban bejött, mint az első, pedig az is abszolút a kedvencem; vannak hibái, de azokat a szűkre szabott fejlesztési időre lehet ráfogni: a tervekben szerepeltek alternatív befejezések, alternatív történeti szálak (pl. HK-49 vezetésével meg lehetett volna találni a HK-klón gyárat, amit kedvenc tolmács-harci droidunkkal szét lehetett volna gyakni a francba). Csak ugye volt mindösszesen 1 évük a komplett fejlesztésre, ami nagyon kevés egy ilyen játék esetében. Úgyhogy van benne sok bosszantó hiba. :S
Nagy vita nem lesz, mert olvasgattam én is az eredeti elképzelésekről. Azok valóban érdekes kis (olyan Dark Empire-es) karakterfejlődésekre adtak volna lehetőséget. De a félvégeredmény sajnos mégiscsak az lett, hogy jóindulatú Jedi-ként gyakorlatilag az összes mellékszereplőt le kellett gyaknom. Persze ez lehet részben az én hibám, rossz szálon indultam el, nem vágtam mindenütt az angol szöveget, stb…
De -és ez a fő bánatom -a hangulat (helyszínek és szereplők) mesevilágból mégiscsak horrorba váltott. Tudom hogy én vagyok a régimódi, de az én boldogságomhoz vígan elék egy wookie (aki nem fajvadász) meg egy szervízrobot is.
Én mindig Jedi Consularral nyomom, és rengeteg konfliktus van mindkét játékban, amit meg lehet oldani simán pofázással, a legtöbb esetben ez meg Light Side pointot is hoz… nem lehet, hogy egész egyszerűen kicsi volt a Persuade skilled? Magas Persuadenél ugyanis megjelennek extra szövegopciók a beszélgetésekben, amik alternatív megoldást jelenthetnek…
Bőven lehet, mert csak egyszer játszottam végig. Ha lett volna benne egy ithorian Tafanda öböl pálya vagy egy-két vidámabb karakter (pl mekkora show lenne egy eltévedt ewok) talán elcsábultam volna egy második menetre is, de így nem siettem vissza. Aztán csak később olvastam valahol egy kritikát, hogy ha az ember nem abban a sorrendben halad amerre a készítők gondolták bukik a dolog. Márpedig én egy spoilerből megsejtve, hogy a Jedi bázis nem is akkora kráter, idő előtt körbeszimatoltam. A három Jedit akkor sem értem miért kellett tacsra tenni. A végén meg semmi ünneplés, hogy mégis megmaradt a Rend? Túl sötét ez így nekem. Bányászokkal borított folyosóktól, zombik vezérelte kísértethajóig. Ellensúlyozni kellene valamivel.
A másik, amit elszúrtam, a kapcsolat a Hópihével. Ott ugyanis azt hittem, hogy akkor jön a piros pont ha nem harcolok vele. Így aztán nem is haverkodtunk össze.
Bennem mind a KOTOR játékok, mind pedig a SW előzménytrilógia azt a képzetet erősítették, hogy a Jedi Mesterek, a Rend vezetői akkora nagy seggek, mint ide lacháza.
Anakin Skywalkerből se lett volna Darth Vader, ha nem jönnek azzal, hogy a Jediknek nem lehet családjuk, bla-bla-bla. KOTOR1-ben is kiderül, hogy a Mandalore háborúk elejét azt végigpöcsölgették, hogy mi legyen, és ha nincs Darth Revan, akkor nem marad köztársaság, amit a sithek megtámadhatnak…
A Kotor képregényekben vannak azért közöttük akik indulnak a frontra, míg mások inkább nem folynak bele a Sith-ek visszatértére készülődve. (Érdekes módon itt az utóbbiak lesznek a rosszfiúk.) Ez szerintem reálisabb, mint echte áldozatnak beállítani párezer fénykardforgatót, mégha a régi szervezetek hajlanak is a lassulásra. És ami fő a képregényekben újra van egy csapat. A Kotor 2-ben viszont csak elveszett lelkek bolyonganak az Ebon Hawk-on. Kivéve persze ha tényleg létezett olyan szál, ami összehozza őket csapattá, de ezt nem láttuk.
Másrészt megint elmerülhetünk abban, hogy mi a jobb, a realizmus vagy a mese szerű hangulat, de az biztos hogy eredetileg melyik volt a messzi-messzi galaxisunk sajátja.
Egyébként ha jó tévedem, a SEMIC hamarosan megjelenő különszáma az eredeti Kotor képregény előzménye a Tales of the Jedi lesz.
Hópihével harcolni már csak azért is megéri, mert kapsz egy durva tápot, ha lenyomod 3szor: pusztakezes harcban a Wisdom módosító hozzáadódik a védelmedhez. Ezzel már a mandalori táborban is le tudod győzni pusztakézzel akármelyik mandalorit, amivel viszont sokkal inkább el tudod nyerni a tiszteletüket. Jedi Masterként elég jó kis Wisdomot sikerült összeszedni.
No, itt a KOTOR1 kritika a részemről:
http://merras.sfblogs.net/2007/knights-of-the-old-republic-1.scifi
Nna megint nem tudtam hozzád szólni, ugyhogy ide írom:
Taszken eredettörténet, jawa homokkúszók beszerzése? Újra kell játszanom ezeket a game-ket.
Azt nem egészen vágom, mi bajod a Jedikkel, Yoda is bölcselkedett, de lehet, hogy itt megint nem emlékszem valamire.
A játék tényleg úttörő volt. Nem vagyok egy nagy játékos, sőt! De ehhez és a Jedi Knightokhoz én is írok majd valamit. Mert ezek nem csak játékok, hanem mesék is.
Nálam még plussz érdem, hogy az általad sorolt régiek mellé új, de hozzájuk hasonlóan kidolgozott világokat is hozott. A háromszintes Tarist, a lepényhalak, és az Építők bolygóit. Illetve újra felfedezte a csapatdinamikától dinamikus szórakoztatást.
Egyébként a játék poénját kb az első adandó alkalommal, még jóval idő előtt kitaláltam. De ettől még jó poén, hisz a karakternek kell meglepődnie nem nekem.
A kedvenc poénom viszont mégiscsak ez: “Persze Lucas feltétlenül fontosnak tartotta, hogy egy teljesen felesleges tollvonással próbálja negligálni a KOTOR korszakot…Kár, hogy az előzménytrilógiát meg én nem vagyok hajlandó figyelembe venni.”
Azt hiszem idézgetni is fogom.
…és az előbbihez. Jedik és Bölcsesség, ugye? Vajon Dexter is így érthette?
Basszuskulcs, az ajánlóoldalon alkoholistának olvastam az Akahistát!
(Csodálkoztam is, hogy mióta érdekli Brodot a Star Wars… )
Jawa homokkúszók - csak egy fél mondat utal a dologra, de akkor is teljesen jó. Van a Czerka Corpsos csajszi, aki megbíz, hogy “rendezd le” a taszkenkérdést; neki van egy mondata arról, hogy ez az egész Tatooine project egy kudarc a Czerka számára, úgyhogy hamarosan felszámolják a bázisukat, és itthagynak minden eszközt a francba, mert drágább lenne elszállítani, mint leírni a veszteséget. És ott van egy ilyen “majd a jawak tuti kezdenek a cuccal valamit, hahaha, de jó viccet mondtam” jellegű beszólása.
A taszken háttérsztorit akkor tudod meg, ha békésen rendezed az ember-taszken konfliktust, vagyis nem kiirtod a taszken főnököt, hanem megegyezel vele. Ekkor kérdezősködhetsz a történetükről, de elküld a fenébe, hogy nem vagy elég fasza csávó, hogy ilyeneket megosszanak veled. Akkor lehetsz fasza csávó, ha legyőzöd a krayt dragont, amit ugye így is, úgy is meg kell tenned. A dragonból kiesik egy dragon pearl, amit beépíthetsz a fénykardodba. Vagy pedig nem oda építed be, hanem odaadod a taszken főnöknek - ekkor megtudhatod a mítoszukat.
Még egy jó poén KOTORban: amikor elfogják a főhőst, és ki akarják vallatni, hogy megtudják, hol van a titkos Jedi akadémia, akko lehetőséged van:
a., igazad mondani - Dantooine
b., hazudni - “Alderaan! Az Alderaanon vannak!”
A poén, hogy nem is Akahista, hanem Ahakista Gambit. Csak most vettem észre